- Nem vagyok egy törtető típus, soha nem is voltam - mondja búgó hangján Szabó Eszter. - Még nagyon frissek az élményeim, annyi minden történik velem, hogy nehéz a szombat estéről beszélni. Ami számomra most a legfontosabb, hogy készüljek az Arénában tartandó végső összecsapásra, ahol természetesen mind a tizenketten éneklünk majd - mondja.
Eszter szuggesztív személyisége hatalmas rajongótábort vonz. Hívői azt mondják, Eszeternek azért kellett mennie, mert a zsűri és a nagytöbbség egy fiút is szeretett volna a végső triumviátusban látni. Az énekesnő azonban ezt nem így látja:

- A kiesésem a többiek előadása, és az enyém közti halvány különbség végterméke. Most jobbak voltak a többiek. Vagy jobbnak látták őket. Ennyi - mondja halkan. - Soha életemben nem tudtam könyökkel nyomulni. Nincs is semmi, ami hajtana. Ha otthon hat éhes gyermekszáj várt volna, talán dobogós helyre jutok.

színesbulvár